ZENESZERZÉS
Színházközelben nevelkedtem. Édesapám, a Jászai Mari-díjas Bucz Hunor, aki a Óbudán működő kamaraszínház, a Térszínház alapítója és igazgatója volt. Egész életében nagy hangsúlyt fektett arra, hogy tudása javát átadja nekem. Gyermekkoromban óvoda helyett is a színházban voltam, magamba szívtam a levegőjét, észrevétlenül megtanultam a színházi működés csínyját-bínját. Az egész lényemet, így a zeneszerzői szemléletemet is, nagyban meghatározza mindaz, amit ebből a világból hozok. A Térszínházban kezdetben, mint gyermekszínész, majd az előadások zenei szerkesztőjeként és zeneszerzőjeként működtem közre. 2022-ben, édesapám halála után a Térszínház igazgatója lettem. (Bővebben a Térszínházról.)
Zeneakadémiai tanulmányokat hivatalosan nem alkalmazott, hanem klasszikus szakirányon folytattam, de vendégként áthallgattam az alkalmazott zeneszerzők (színház, film) óráira is. Többek között ennek hozománya volt, hogy 2015-ben a Színház és Filmművészeti Egyetem színészdal-versenyén I. díjat nyertem. Az egyetemi éveket nézőként is az opera-koncertterem–színház–filmszínház négyszögében éltem. Teljességre törekedtem, ezért a Zeneakadémia elektroakusztikus zeneszerzés és médiaművészet szakirányának óráira is áthallgattam, 4 éven át.
MAGYAR PASSIÓ (2021)
filmzene
Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a második világháború után újjáéledő Magyarországon ismét felvirágoztassa a ferences rendet. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták, de ez a „békés” állapot nem tartott sokáig. 1950. június 8-áról 9-ére virradóan, egyetlen éjszaka alatt sok ezer embert hurcoltak el erőszakkal a kolostorokból, rendházakból. Voltak, akiket börtönbe, másokat internálóhelyekre, a sztálinvárosi építkezésekre vittek. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják, és hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg – Fjodorov őrnagy parancsára – a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat…
Az Eperjes Károly által rendezett Magyar Passió című film (2021) nagyformátumú zenei világot kívánt, az apparátus nagy létszámú szimfonikus zenekart, orgonát, hangszeres és énekes szólistákat, valamint kórust foglalkoztat.
Illényi Péter, Pejtsik Péter (karmesterek), Brandenburg Ádám (asszisztens), Farkas Bence (zenei rendező), Bujtor Balázs és a Hungarian Studio Orchestra, Mohai György (zenekeverés), Dragon Tamás, Bobák Bence (zenefelvétel), Falus Ildikó (jogosítások), Barabás Béla (zenei supervisor).
REJTŐZKÖDŐ TERMÉSZET (2018)
dokumentumfilmzene
A világirodalom egyik legszebb és legismertebb tragédiája a Magyar Színház színpadán. A reneszánsz Verona festői világában játszódó történetben két ifjú, Rómeó és Júlia lángoló szerelme bontakozik ki, ám a Montague-k és Capuletek között dúló, évtizedes gyűlölet elkerülhetetlen tragédiába torkollik. A fiatalok találkozása és a mindent elsöprő szerelem csodája magával ragadja a nézőket. Őserő, ami észérvekkel nem korlátozható, és nem nyugszik, amíg ki nem tombolja magát… Eperjes Károly rendezése korhű díszletekkel és lenyűgöző jelmezekkel kelti életre a korszakot, hogy az időtlen történet újra és újra emlékeztessen minket a szerelem szépségére és a sors könyörtelenségére.
2020-ban került bemutatásra a Pesti Magyar Színházban a Rómeó és Júlia, Eperjes Károly rendezésében. Ezt követően a 2023/24-es évadban a Soproni Petőfi Színház előadása lett. Végül 2024/25-ben visszakerült a Magyar Színház repertoárjára. Az előadás zenéjének megalkotásakor az volt a cél, hogy úgy használjak reneszánsz idiómákat, hogy közben összhangban maradok a mai színházlátogató közönség zenei tapasztalatával. A gitár, klarinét, fuvola, ütők, énekeggyüttesen kívül elektroakusztikus effektusokat is használtam.
„…Clitemnestra az ő jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistusszal álnoksággal megölték […], nagy sok ideig vígan laktak az királyságban, de az király fia, Orestes, kit az nénje, Elektra, jámbor oktató Mestertűl bölcsőbeli korában más országba küldött volt, emberkort érvén titkon hazajőve, és atyja halálát mind az kettőn megtorolja.”
A Jászai Mari-díjas Bucz Hunor rendezésében, a Térszínházban színre állított Magyar Elektra zenei világa tisztán elektroakusztikus, amelyet az előadás során előben generáltam és szólaltattam meg. Ebben az interjúban részletesen beszélek erről. Nagy örömünkre 2019-ben a Nemzeti Színházban is lehetőségünk volt bemutatkozni ezzel a darabbal.
Aegistus király: Csuka János
Parasitus, a király szolgája: Kovács J. István
Clitemnestra királyné asszony: Szamosvári Gyöngyvér
Elektra, Agamemnon király leánya: Papp Annamária
Chrisothemis, Elektrának húga: Bódi Beáta
Chorus, vénasszony: Vajkó Anísia
Orestes, Elektrának öccse: Kovács Ákos
Mester, Orestes oktatója: Téglás Márton
Eszközök: Kovács J. István
Zeneszerző: Bucz Magor
Rendező: Bucz Hunor
elektroakusztikus színházi zene
Švejket békés kutyakereskedőként éri az első világháború kitörésének híre törzshelyén, a prágai Kehely kocsmában, ahol megjegyzéseiért felségsértés gyanújába kerül. Megjárja a fogdát, az elmegyógyintézetet, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megússza a nehezét: előbb Katz tábori lelkész, majd Lukaš hadnagy tisztiszolgája lesz. Egy túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indítják. Az út során – mely Magyarországot is érinti – leszállítják a vonatról, orosz kémnek nézik, és emiatt hadbíróság elé is állítják, de bolond szerencséjével mindent átvészel, és a frontvonalon újra találkozik szeretett főhadnagyával.
A Švejk egy zenés színházi előadás, benne több betétdal is elhangzik. Jazz, funky, sramli, monarchia korabeli hangulat, sok féle stílust összegezve komponáltam meg az előadás zenéjét. A négyfős zenészcsapattal végig a színpadon vagyunk (szaxofon, billentyű, basszusgitár, dob), jómagam vezényelem őket.
ŠVEJK: Öller Roland
KATZ: Széplaky Géza
LUKÁŠ: Szondi Tamás
KATONÁK: Bánföldi Szilárd, Csuka János, Tóth János Gergely
AZ ÖRÖK NŐ: Cseke Brigitta
Látvány: Orth M. Dániel
Szcenika: Perger László
Videó: Tinordi-Karvaly Bence és Orth M. Dániel
Fény: Braun Barna
A rendező munkatársa: Andrási Ágnes
Dalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)
Zenészek: Smokin’ Chimney zenekar
Zeneszerző, produkciós vezető: Bucz Magor
Mentor: Kozma András
Projektvezető: Kolti Helga
Rendező: Kaj Ádám
A Jászai Mari-díjas Bucz Hunor rendezésében, a Térszínház által, Nagyszalontán színre állított Szentivánéji álom zenéjében cél volt, hogy segítsük a nézőt a tündérek, a mesterek és a királyi udvar világának elkülönítésében. A tündérek természetközeli hangzásokat kaptak,világzenei utalásokkal, a mesterek reneszánsz, bergamasca táncot idéző zenét, a királyi udvar pedig a modernitásból ismert hangkulisszákkal, effektekkel jelent meg,
Jelmez: Poda Katalin
Maszk: Perger László
Díszlet, látvány: Ábrahám Péter
Asszisztens: Kovács István Ákos
Zene: Bucz Magor
Segédrendező: Papp Annamária
Rendező: Bucz Hunor
Főbb szerepekben: Pelsőczy László, Pálya Pompónia, Kiss László, Herczegh Péter, Mészáros Martin, Barta Ágnes, Dér Mária, Kovács Éva Rebecca…
További projektek
Maszk nélkül – kulturális TV-műsor zenei arculata. Határ Győző: A ravatal (Térszínház, rendező: Bucz Hunor), Páskándi Géza: Kalauz nélkül (Térszínház, rendező: Turi Bálint)
TOVÁBBIAK FELTÖLTÉS ALATT…
